Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beforratlan sebek

2008.07.25
Life guess is scars, will always heal man

Ayo, my scars are showin, in these bars of emotion
But I've come to realize that this is part of growing
Dealing whit the regrets, will never come easy
I've done wrong but those mistakes will always teach me
To keep my head straight, and find the best way
To keep living good while I release the dea weight
That brings me down, drowning and sorrow,
Everyday's a blessin so I'm counting tomorrows
Cuz the next day can bring the answer
The future means I'm not living backwards
Pain is a state of mind suffering is optional
Life is hard, we strugglin through obstacles
So as I sit here and think about my life my reasons to rhyme
And the thoughts that I give to sound,
That makes me cry but makes me stronger
It'll make me real, though It'll take me longer

Refr.:

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva a hibáknak

2.
Könnycsepp fut az arcomon mikor az ágyam mellé térdelek,
Uram miért nem értelek? Mond, meg miért nem mondod azt hogy ég veled?
Őszintén remélem, tévedek, de rám tekintetedet nem veted,
Csak a fájdalmat kapom reggel beforratlan sebekkel ébredek,
Lehullt az eső hangom már a köddel száll az égig,
A napsugár a felhők között fájdalmam híre miatt fénylik.
Nem vágyom a jóra nem vágyok dicsőítő szóra
Soha nem kértem semmit az égtől még nem jött el az az óra
Csak egy csalódott srác vagyok ki a semmi közepéről érkezett,
Kinek fáj ha szíven döfik, mikor azt ordítják hogy ég veled.
Vérzik a szívem, mikor a fájó múltra gondolok,
Igazad volt te tudtad egyszer majd a gonosz felé fordulok.
Néha tested megremegett de én mindig megfogtam kezedet,
Két szemedbe nézve magamat láttam, ki a rosszról megfeledkezett.
Elmúltak a fájó rossz idők de a hegek megmaradtak,
Maradnak is, míg a föld alá nem raknak.


Refr.:

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva a hibáknak


3.

Lassan elteltek az évek, és most bevillannak képek
Nem tudom, mit tehetnék még nem tudom mit érzek
Volt, hogy megbántottalak, de hidd el azóta is bánom
Nekem te voltál a lány akire örökké kell várnom
Hidd el nekem, sajnálom, tudom, nem tudsz többé szeretni
Most egy új utat kell keresni, és veled együtt feledni
Sajnos nem lehet ezt én is tudom, így bocsánatot kérek
És bánni fogok minden sort, ameddig csak élek
Mert fontos voltál nekem érzem, talán több mint barát
S így próbálom most megdönteni szíved erős falát
Csak, hogy megbocsásson, s végre én is megnyugodjak egyszer
Mert nem forrt be a seb, de talán enyhíthetem ezzel
Mert bár nem beszélünk róla de megtörtént mi tudjuk
Csak két ismerős vagyunk kiknek volt még közös múltjuk
De vajon lesz e jövőnk, erre tőled várok választ
De ne is mondj még semmit ha az kételyeket támaszt

Refr.:
Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva a hibáknak


4.

Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél
Mint egy angyal olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tűntél,
Emlékszem szavadra, és amikor megfogtad kezem,
Bizsergető érzés járta át testem, tudtam ez lesz a végzetem.
Ha egyet kívánhatnék az Te lennél tündöklő éjszakám
Fényes nappalom, édes angyalom a felhők fölül nézz ma rám
Vesd le rám tekinteted és borítsd rám a szárnyaid,
Miként egykor én takartalak be és teljesítettem vágyaid.
Úgy csillogott a szemed, mint a tó vize, ahol sétáltunk,
Most pedig úgy hullik az eső ahogy a könnyem hullt mikor szétváltunk.
Tudtam én is nagyon jól hogy semmi sem tart örökké
Pedig Te voltál az egyetlen, aki velem törődtél
Fázom, vacogok, a halál hideg arca simogat,
Nem a nyári virág eső, ami ránk dobálta a szirmokat,
Most virág borítja sírodat, előtte itt állok az esőben
Hallom a hangod, ahogy hívogat, a félelmeim legyőztem.
Az a szenvedés hogy élek, nélküled létezem de minek,
Irántad érzett szerelmem soha nem adnám oda senkinek.
De már kifolyt sok szép dolog az idő rongyos, foltos zsebein
És az elvarratlan szálak nem gyógyítják beforratlan sebeim.

Refr.:

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva a hibáknak
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

sebok@vnet.hu

(Sebők J, 2011.01.29 16:18)

dzsenif@freemail.hu

(enibaby94, 2010.07.31 15:12)

nekem ez a szám a kedvenc most verte át egy fiú a fejem akit nagyon szeretek:'(és ilyenkor ezt szoktam hallgatni mert valahogy ez a szám engem egy kicsit meg nyugtatt

csaba1717@yahoo.com

(csaba, 2009.10.17 14:35)

nagyon faszak a szamai children of distance

leila76@windowslive.com

(Balázs Nikolett Lejla, 2009.07.09 13:30)

én nagyon imádom a children of distance összes számát
szerintem nagyon jók én szerelmes vagyok és csak ezeket a zenéket szoktam halgatni és sok zene van ami igaz lenne rám.XD:)............

énike@hotmail.com

(VäĐmÄc$k@, 2009.07.06 12:05)

Hát ez a zene nagyon jó.Nagyon tetszik;)És pont szakítottam:(

fáj a szívem

(Törpilla001, 2009.07.04 17:44)

nagyon teccik

TUTI

(cica, 2009.06.17 22:08)

NAGYON TUTI EZ A ZENE IMÁDOM:}

:).......

(V. Niki, 2009.03.29 00:33)

Imádom ♥♥♥

 

 

 
Google PageRank Checker