Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pál Dénes - A széltől is óvsz - dalszöveg

2013.09.04

Visszasírom néha azt a régi népmesét, ahogy az ágyon ülve súgtad, míg az álom el nem ért.

 

 

Tudtam nincs mitől félnem, aki mellettem van az ördögtől is megvéd.
Teltek, múltak az évek s rájöttem, nem vártam, nem kértem de felnőttem.

 

 

 

Hívtak szédült álmok; vonzó, őrült lányok és a végtelen.

 

 

 

De ma is itt vagy mindenemben, hiszen így rendelt a sors. S mindig érzem képzeletben, ahogy szelíden átkarolsz.

Ref.: Bárcsak, egyszer oh egy pillanatra újra gyermek lehetnék.

 

 

 

Bátran játszanék a tűzzel azt remélve, hogy semmi baj nem ér.

 

 

 

Bárcsak egyszer oh egy pillanatra újra érezhetném, mire nincsen szó, ahogy a széltől a széltől is óvsz.

Visszasírom néha a régi kis szobám, hol annyi verset írtam, de hisz ott voltál.

 

 

 

Tudtam kérhetek bármit, hisz mindig számíthattam rád.

 

 

 


Teltek, múltak az évek s rájöttem, nem vártam nem kértem, de felnőttem.

 

 

 

Hívtak szédült álmok; vonzó, őrült lányok és a végtelen.

 

 

De tudom itt vagy nem is oly messze s talán éppen rám gondolsz.

Ref.


Mosolyod ha rám ragyog, szívemet kitárhatom, hisz minden szó elér.

És a bánat messze száll, ha ölelésed rám talál és megcsillan a remény.

Ref. (2x)

 

 

 

 
Google PageRank Checker