Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Children of Distance - Fáj még

2009.08.24


Temesd a múltat Őzi! Megtenném ha tudnám!
Minden apró érzésem feltárnám Neked talán
Ha meghallgatnál, és netán belém is látnál
Örülnék szívemből, ez több nekem a vártnál
Melletted megfértem, nem féltem, de már nem értem
Nem értelek már meg, pedig mindent szépen kértem
Szavad adtad egy tettre, amit többet el nem követsz
Ez mégis megtörtént! Nem tudom ezután kit szeretsz!
Ne fájjon Őzi, amire nincs orvosság
Könnyű ezt mondani, miközben a fájdalom szét rág
Nem tudom mire volt jó, tudom azt is hogy Te tudod
Tagadod, de én voltam kivel megosztottad bánatod
Majd bánhatod, bennem leltél valamire
Zuhanok álmomban! Kapaszkodnék! De kérdem mibe?
Most keresem a támaszt, mert a sok teher lefáraszt
Én nem kérek már többet, csak egyetlen egy választ

Refrén
Mióta elhagytál azóta szívem szál
Célba nem talál, csak várva vár,
Fáj még a szó, mit egykor mondtál
Hogy szeretsz! De mégis elhagytál!

A pillanat hevében, hullanak a könnyeim
Sírnak a lapok, betűkkel telt könyveim.
Fájnak a szavak, fájnak a tettek
Jó volt Veled hidd el, de már nincsenek érzések

Látom, hogy sírsz, könnyeid hullatod a szélben,
Tudom, szeretsz még, ezt itt bent érzem,
A hold perzselő tűzében a csillagokat nézem,
A bánatom tükröződik egy régi képen.
Egy fájó sebhely, csúfítja arcomat,
Sosem nem múlik el, örökre itt marad.
Lángoló mezőkön, elhagyatott utcákon,
Csak te jársz a fejemben, mindig azt látom,
Mással élvezed az életed perceit,
Én meg lógok a semmiben egyszer ott egyszer itt.
Ha jót ígér a holnap, ne dőlj be, el ne hidd,
Semmi jót nem fog adni, hazug szóval csábít,
Tudom, mikor szívek szállnak az égben,
Minden rossz eltűnik a semmiségben,
De létezik pillanat, mikor minden nyomasztó,
Ilyenkor ordítom, fáj még a szó.


Nyomot hagyott emléked, temetnék hogyha léphetnék
Megfolytja torkom, esküszöm jobb lenne ha felednék
Én is szeretnék, ha előre látnám hogy nem szenvednék
És átérezhetném, mindazt amit Tőled kaphatnék
Tudom csúnyán cselekedtem, pár barátba kést döftem
Belátom mostmár én is, amit egykor Veled tettem
Az összes szépet elviszem, hol minden feledésbe merül
Így talán jobb lesz, és testem új álomba szenderül

Látod egy összetört lélek, egy meggyötört szív,
Pár kósza dallam, pár szomorkás rím,
A fájdalom tükröződik, minden egyes sorban,
Kínoz a tudat, tudom egyszer én is boldog voltam.
Vége már a szépnek, vége minden jónak, vége már,
A barátságos szónak, Búcsút intek, jön a holnap,
Félek az érzéstől, nem hiányzik többé,
Nem hagyja el számat, örökkön örökké.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

soha nemfelejtelek el

(mc soon, 2013.02.10 22:51)

nemfelejtelek el

tatabánya

(Szabo Nora, 2011.01.13 21:22)

szijaztok

böcs

(niky, 2010.03.09 08:03)

ez a zene az életem:D naon szeretem

:):)

(sziszi, 2009.09.30 19:20)

ez a kedvencem

 

 

 
Google PageRank Checker